🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kolozsvári Katonai Kerület
következő 🡲

Kolozsvári Katonai Kerület, 1849-1854: a szabadságharc leveretése után a Habsburg önkényuralom 1849 végén Erdélyben létesített katonai közigazgatási területe, mely Kolozsvár és Szamosújvár városok mellett körzeteket és alkörzeteket alakított. - Körzetei: 1. dési (alkörzetei: alparéti, kissolymosi, magyaregregyi, nagysomkúti, szilágycsehi, szurduki, zilahi), Dés és Zilah város. - 2. kolozsi (alkörzetei: bácsi, bánffyhunyadi, gyalui, kolozsi, nagyalmási, torockói, turi, válaszúti), Torda város. - 3. szilágysomlyói (alkörzetei: érmelléki, szilágysomlyói, tasnádi, zoványi), Szilágysomlyó és Tasnád város. - 4. tordai (alkörzetei: felvinci, magyarpeterdi), Kolozsvár és Szamosújvár város. - Wohlgemuth Lajos altábornagy 1850. V. 12: közreadott rendelete alapján hivatalos népszámlálást tartottak a teljes népesség pontos számbavételére, az adófizetés és a hadsereg kiegészítése érdekében: 7 város, 12 mezőváros, 604 község, 17 praedium, össz. 640 (Erdélyben össz. 23 város, 64 mezőváros, 2576 község, 68 puszta, össz. 2741) település, 78.531 ház 94.743 lakásában 423.074 lakos. - Nemzetisége: 114.730 m., 18 székely, 747 ném., 2251 szász, 280.815 oláh, 9878 cigány, 3392 örmény, 6627 zsidó, 1431 egyéb; vallása: 24.462 r.k., 243.727 g.k., 93.145 ref., 1512 ev., 9023 unit., 41.393 g.kel., 6627 izr., össz. 419.889 lélek; 18.578 ló, 171.739 szarvasmarha. 88

Dávid 1994:14. - Varga E. 2000:10. (lélekszáma 1850: 419.889 fő)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.